Távoli ország nagy befolyással ‒ Jü Hua: Kína tíz szóban

 Kínáról kevés szó esik a hétköznapokon, ennek tudható be az is, hogy egy átlag ember (gondolok itt magamra, nem pedig egy sinológusra) igen keveset tud az ország kultúrájáról és a rendszer működésének dinamikájáról. Engem inkább Kína politikája érdekelt, így kifejezetten megörültem, amikor megláttam a könyvesboltban a Kína tíz szóban című könyvet, hiszen már a borítója is árulkodik arról, milyen témákat fog valójában kibontani. 

@minimalistbooks

A könyv borítóján tíz szót találhatunk, ezekre épülnek a fejezetek:

• nép
• vezér
• olvasás
• írás
• Lu Xun
• különbség
• forradalom
• kisemberek
• utánzat
• kamuzás

Érdekes kérdés, hogy az író hogyan találta meg ezt a tíz szót, mellyel jellemezni szeretette volna hazáját. Az nyilvánvaló, hogy tíz szó nem elég Kína bemutatásához, de mégis: ezek a szavak magukért beszélnek. Az egyes fejezeteket olvasva pontosságukban és átfogóságukban csak egyre biztosabb lettem.

Hitelességet adott a könyvnek, hogy az írója kiemelte, gyermekkorában nem ismert nagyobb és tökéletesebb embert Mao Zedongnál. Nem mintha lett volna más lehetősége, hiszen a kulturális forradalomban felnőve ez volt számára az egyetlen elfogadott út. Számtalan korabeli történetet ismerhetünk meg, melyek az iró emlékeiből valók. Kifejezetten érdekes, hogy bár a Mao elnök által létrehozott maoizmus a marxista-leninista eszmék utódja, többek között a hatalmas személyi kultusznak köszönhetően rengeteg Kínaiban személye pozitív karakterként él. A Nép c. fejezetben megismerhettük, hogyan azonosították a gyerekek a népet Mao Zedong-gal. Tanulságos volt megfigyelni, hogy a szovjet kommunista rendszer, és annak fogadtatása (az emberek hozzáállása) miben különbözött a kínaitól.  Ha én magam személyesen nem is, de országom történelme átélt hasonló eseményeket, így különösen érdekes volt összevetni a reakciókat.

Kína távoli ország, kultúrája erősen különbözik az európaitól, így sok esetben meglepett az ottani nép reakciója az elnyomásra, a vezéralakra és a diktatúrák egyéb "szépségeire". Az író szerintem lenyűgözően írta le a kor társadalmi bemutatását, néhol már-már ijesztően hatott. Nem egyszer döbbentem meg. Bár ezt lehet, hogy elhamarkodott kijelentenem, de talán a Kisemberek című fejezet volt rám a legnagyobb hatással. Sok esetben tudtam párhuzamot vonni múlt évszázadunk második felében, Magyarországon megjelenő vagy akár ma élő nagy alakok, és a fejezetben bemutatottak között. A Kisemberek szorosan összekapcsolódik a Különbség címet viselő fejezettel, hiszen itt derül fény arra, hogy a világ legnépesebb országában mennyire nem arányosan oszlanak el hatalmas pénzek. A Kisemberek pedig arra világít rá, milyen személyek tulajdonában állnak óriási vagyonok, illetve arra, hogy hogyan használják fel azt. Ugyanakkor részletes bemutatást kapunk az egyre csak szélesedő alsó középosztályról, és a könyv olyan szemléletesen bemutatja az irreális és szembeötlő különbséget, hogy kívülről nézve a helyzet teljesen abszurddá válik. 

„2009. december 16-án egy asszony délben elment a piacra, de amikor zöldséggel teli kosarával hazaért, a házát már sehol sem találta, mert a földdel tették egyenlővé a buldózerek, és fogalma sem volt róla, hogy vajon hová lettek a bútorai és a háztartási eszközei."

Ritka, hogy egy ismeretterjesztő kötet minden egyes fejezete nagy hatást fejtsen ki rám, azonban e könyv esetében így történt. A könyv részei tökéletes összhangban állnak egymással, az olvasottak összefonódnak. Egy teljes képet kapunk Kínáról, homályos foltok nélkül. Tetszett, ahogyan a történelmi tényeket párhuzamba állította a napjainkban történtekkel. Annak ellenére, hogy féltem attól, hogy esetleg egy elfogult Kína-képpel találom majd szemben magam, az írás teljes mértékben kritikus szemléletmóddal készült. Fontos megemlíteni, hogy a kötet a cenzúra miatt nem került kiadásra Kínában, tehát a leírtak semmiféle ellenőrzésnek nem voltak kitéve. (Az elég erősen befolyásolná a könyv tartalmát, illetve az író célja sem teljesülhetett volna.)

"Hihetetlen mennyiségű »mérges dudvának« kikiáltott könyvet semmisítettek meg a könyvégetések során, ezért az újonnan megnyitott könyvtárban nemigen volt semmi, talán ha húsz-egynéhány regény sorakozott a polcokon, amelyek kivétel nélkül mind az úgynevezett forradalmi szocialista irodalmat képviselték."

Az alapossága ellenére a végül tőlem Goodreads-en 5-ből 4 csillagot kapott, amely a "nagyon tetszett" besorolást jelenti. Valószínűleg a nyelvek különbsége, ebből adódóan pedig a fordításnak tudható be, hogy a kötet nyelvezetével nem tudtam megbarátkozni. Az író szépen ír, de számomra nem elég gördülékenyen. Egészen pontosan nem tudom megfogalmazni, mi volt tulajdonképpen a problémám vele, egyszerűen nem érte el a "bámulatos" szintet. 

Köszi, hogy elolvastad!

Hamarosan találkozunk: Adri

Kövess Instagramon is!